Menu
M1 logo M2 logo Duna logo Duna World logo Kossuth logo Petőfi logo Bartók logo

Számviteli politika és értékelési szabályzat

832/2011/I/4.

Számviteli Politika és Értékelési Szabályzat

Szervezet neve: Közszolgálati Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány)

Nyilvántartási szám: Fővárosi Bíróság 6074.

Adószám: 18080485-1-42

Képviseletre jogosult személy: Balogh László, a Közalapítvány Kuratóriumának elnöke

Hatályba lépett a 138/2011. (XII. 14.) KH sz. határozattal, amivel egyidejűleg a tárgyban kiadott korábbi szabályozások hatályukat vesztik.

Mellékletek: Pénzkezelési szabályzat, Számlarend

Alkalmazandó 2012. január 1. napjától.

Balogh László
a Kuratórium elnöke

 

TARTALOMJEGYZÉK

I. A SZÁMVITELI POLITIKA, CÉLJA, TARTALMA

1. A számviteli politika célja

2. A számviteli politika tartalma

II. A KÖZALAPÍTVÁNY TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

1. A Közalapítvány főbb azonosító adatai

2. A Közalapítvány célja, és tevékenysége

III. A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

1. A számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata

2. Beszámolási és könyvvezetési forma, a beszámoló-készítés időpontja, a beszámolóért való felelősség

2.1. A beszámoló formája, és a könyvvezetés

2.2. Az eredmény-kimutatás formája

2.3. A mérlegkészítés időpontja

2.4. Könyvvizsgálat

3. Az eszközök és források minősítésének szempontjai

3.1. Eszközök

3.1.1. Immateriális javak

3.2. Források

4. Jelentős összegű hiba értékének határa

5. A maradványérték meghatározása, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja

5.1. A maradványérték meghatározása

5.2. Terv szerinti értékcsökkenési leírás

5.3. Az értékcsökkenés elszámolásának kezdő időpontja

5.4. Az 100 ezer forint alatti kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök elszámolásának szabályai

6. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának, visszaírásának szabályai

6.1. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása

6.2. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása

7. Az Eszközök értékvesztésének elszámolt szabálya

7.1 Befektetett eszközök

8. Az 5-ös számlaosztály költségeinek átvezetése

9. A bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje

10. A társaság által választott árfolyam

11. A kiegészítő melléklet tartalma, szerkezete

11. A beszámoló közzététele, letétbe helyezése

IV. ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYOK

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

ÜZEMBEHELYEZÉSI JEGYZŐKÖNYV

MEGISMERÉSI NYILATKOZAT


SZÁMVITELI POLITIKA

A Közszolgálati Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) számviteli politikáját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, és a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) számú kormányrendelet alapján a következők szerint határozom meg.

I.
A
SZÁMVITELI POLITIKA, CÉLJA, TARTALMA

1. A számviteli politika célja

A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) végrehajtására vonatkozó előírásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják Közalapítványunk sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakítását, illetve működését.

Számviteli politikánk a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre és értékelési eljárásokra épül, de figyelembe veszi Közalapítvány sajátosságait is. Ahol a törvényi szintű szabályozás választási lehetőséget biztosít, ott a számviteli politikában meghatározásra került, hogy a Közalapítvány könyvvezetése és beszámoló készítése során melyik lehetőséget alkalmazza

A számviteli politikához kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik, melyek a következők:

  • az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata,
  • a pénzkezelési szabályzat,
  • a számlarend,
  • a bizonylati rend.

2. A számviteli politika tartalma

A számviteli politikánk a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat:

- a Közalapítvány tevékenységének bemutatása,

- a számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata,

- beszámolási és könyvvezetési forma,

- a beszámoló készítés időpontja, a beszámolóért való felelősség,

- az eszközök és források minősítésének szempontjai (értékhelyesbítés),

- értékhelyesbítés alkalmazásának szabályai (Sztv. 57.§ (3) ),

- valós értéken történő értékelés alkalmazásának szabályai (Sztv. 59/A. § (3) ),

- jelentős összegű hiba értékének határa (Sztv. 3.§ (3) 3. pont),

- a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértékének határa (Sztv. 3.§ (3) 5. pont),

- maradvány érték megállapításánál figyelembe vehető szempontok (Sztv. 3.§ (4) 6. pont),

- a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja (Sztv. 52.§ ),

- az 100 ezer Ft egyedi beszerzési, érték alatti tárgyi eszközök elszámolási módjának meghatározása (Sztv. 80.§ (2) ),

- a társasági adótörvény 1. sz. melléklet 5. e.) pontja szerinti tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,

- a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának, visszaírásának szabályai (Sztv.53.§ ),

- az eszközök értékvesztésének, visszaírásának szabályai (Sztv. 54.§ ),

- az időbeli elhatárolás rendje (Sztv. 16.§ (2) ),

- az 5-ös számlaosztály költségeinek átvezetése,

- a bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje (Sztv. 165.§ ),

- a kiegészítő melléklet tartalma, szerkezete (Sztv. 88.§ ),

- közzététel, letétbe helyezés (Sztv. 154. §, 153, §).

II.
A KÖZALAPÍTVÁNY TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

1. A Közalapítvány főbb azonosító adatai

Neve: Közszolgálati Közalapítvány

Székhelye: 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 5-7.

Tulajdonosa: Magyar Állam

Felelős vezetője: Balogh László (a Közalapítvány elnöke)

Adószáma: 18080485-1-42

A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium. A Kuratórium az Országgyűlés által választott tagokból, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által delegált elnökből és szintén általa delegált egy további tagból áll.

2. A Közalapítvány célja, és tevékenysége

A Közszolgálati Közalapítvány alapvető, törvényben meghatározott feladata a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítása, függetlenségének védelme a tulajdonába tartozó közszolgálati médiaszolgáltatókon – Magyar Televízió nonprofit Zrt., Duna Televízió nonprofit Zrt., Magyar Rádió nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda nonprofit Zrt. - keresztül. A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a mindenkor hatályos gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat, nem jogosult azonban:

a) a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét megváltoztatni,

b) a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,

c) a közszolgálati médiaszolgáltatóktól vagyont elvonni,

d) a tartalomszolgáltatási terv elfogadásán túl a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,

e) a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak az általuk gyakorolt munkáltatói jogkörök tárgyában utasítást adni,

f) olyan kérdésben dönteni, amely jogszabály vagy a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata alapján más szerv vagy a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak hatáskörébe tartozik,

a Kuratórium a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Mttv.) foglalt hatásköreit nem bővítheti, még a mindenkor hatályos gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott – de az Mttv-ben nem szereplő – alapítói jogkörökkel sem

A Közalapítvány az Sztv. 3. § 4. pontja alapján „egyéb szervezet”-nek minősül.

Az Mttv., továbbá a közalapítvány Alapító Okirata és Szervezeti és Működési Szabályzata a Közalapítvány gazdálkodására vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza:

A Közalapítvány vagyona

A Közalapítvány vagyonát képezi a Magyar Televízió Közalapítvány, a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének a Magyar Televízió Közalapítvány Közszolgálati Közalapítvánnyá történő átalakulásakor meglévő teljes vagyona.

A Közalapítvány bevételeit képezik:

a) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (a továbbiakban: MTVA) a működéshez     kapott támogatás,

b) a Közalapítvány vagyonának hozadéka,

c) a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel,

d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).

A Közalapítvány kiadásait képezik:

a) a közszolgálati médiaszolgáltatók működési és fejlesztési költségeihez való hozzájárulás,

b) a Közalapítvány saját költségei, kiadásai.

A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.

Kuratórium feladata- és jogköre

a) megalkotja és egyszerű többséggel elfogadja a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely magában foglalja a Kuratórium ügyrendjét is,

b) elfogadja a Közalapítvány éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét,

c) a Közalapítvány kezelőjeként gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával,

d) javaslatot tesz az Országgyűlés illetékes bizottságának állami költségvetési támogatás és céltámogatás kezdeményezésére.

A Kuratórium hatásköre a közszolgálati médiaszolgáltatók működésével összefüggésben:

a) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak a közszolgálati médiaszolgáltatók tevékenysége általi megvalósulását,

b) amennyiben valamely közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti,

c) védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségét,

d) megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók alapító okiratait, gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről,

e) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóit, megállapítja munkaszerződésük feltételeit és díjazásukat,

f) megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak munkaviszonyát,

g) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók közös felügyelő bizottságának elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat,

h) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg,

i) a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján - az Mttv-ben foglalt eltérésekkel - gyakorolja a közgyűlés jogait,

j) felemelheti a közszolgálati médiaszolgáltatók alaptőkéjét, illetve leszállíthatja azt a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint,

k) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók éves gazdálkodási és pénzügyi terveinek elveit és fő összegeit,

l) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók mérleg- és eredmény-kimutatását,

m) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából.

III.
A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

1. A számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata

A vállalkozás folytatásának elve

Közalapítványunk a jelen helyzetét és a jövőbeni terveket alapul véve a belátható jövőben továbbra is fenn tudja tartani működését, továbbra is folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése, vagy a működés bármilyen okból történő jelentős csökkentése. Ezért eszközeit a törvényben előírt módon - alapvetően az értékcsökkenéssel, az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt bekerülési értéken - értékeli. Amennyiben a működés feltételeiben valamilyen változás következik be és az üzletmenetre ez az elv már nem érvényes, mert a Közalapítványnál felszámolási, végelszámolási eljárás kezdődik, vagy a Közalapítvány egészét vagy egy részét értékesítjük, vagy a Közalapítványt átalakítjuk, vagy ha élünk a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor az adott időpontban, az adott körülmények melletti, jogszabályban, valamint a jelen számviteli politikában előírt értékelést kell alkalmazni.

A teljesség elve

Az alapelvek figyelembe vétele mellett a könyvvitelben rögzíteni kell valamennyi gazdasági eseményt, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban be kell mutatni a törvény, illetve a jelen számviteli politikában előírtak szerint. Ide kell sorolni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. Biztosítani kell, hogy a gazdasági események könyvelésének alapját képező, az adott üzleti évre vonatkozó bizonylatok hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozásra kerüljenek.

A valódiság elve

A beszámolóban csak olyan tételeket szabad szerepeltetni, melyek valóságban is megtalálhatóak, bizonyíthatóak, kívülállók által is megállapíthatók. Ennek alapvető feltétele az, hogy a számviteli politikában, illetve a leltározási szabályzatban foglalt előírások szerint készüljön el a beszámolót alátámasztó leltár. A leltárban az eszközöket, a kötelezettségeket a Közalapítványunk által mindenkor hatályos értékelési szabályzatban leírt értékelési elvek, módszerek alapján kell értékelni.

A világosság elve

A beszámolónak érthető, áttekinthető, a törvényben előírt formában kell készülni. Az érthetőség a beszámolóban szereplő információk lényeges jellemzője kell, hogy legyen. Az olyan tételeket, amelyek az érthetőséget elősegítik, vagy a sorok megbontásával, vagy a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

A következetesség elve

A Közalapítvány gazdálkodásáról adott információ tartalmának és formájának, az azt alátámasztó könyvvitelnek állandónak és összehasonlíthatónak kell lennie. Ennek az alapelvnek az érvényesülését a Közalapítvány számviteli politikájában meghatározott előírások betartásával kell biztosítani.

A folytonosság elve

A következetesség elvéhez kapcsolódva egyrészt azt jelenti, hogy az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival, másrészt azt, hogy az egymást követő üzleti években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele általában nem változik. Ha az előző üzleti év értékelési, számbavételi elveit a törvényben és a számviteli politikában szabályozott módon a Közalapítványunk megváltoztatja, akkor a változtatást előidéző tényezőket, azok számszerűsített hatásait a kiegészítő mellékletben külön meg kell adni.

Az összemérés elve

Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételekkel szembeállítható költségeit, ráfordításait kell számításba venni, függetlenül a bevételek befolyásától, illetve a kifizetések időpontjától. Az árbevételt akkor kell elszámolni, amikor az áruszállítás, a szolgáltatásnyújtás szerződés szerinti teljesítése megtörtént. Az árbevétellel szembe kell állítani azokat a költségeket, amelyek a termék értékesítése, a szolgáltatásnyújtás érdekében felmerültek. A bevételekhez hozzá kell rendelni az igényelt támogatásokat, de nem lehet a költségekhez (ráfordításokhoz) rendelni a még nem esedékes, még fel nem merült bevételeket. A bevételeknek és a költségeknek (ráfordításoknak) ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Az összemérés elve és a hozzá kapcsolódó időbeli elhatárolás elve Közalapítványunknál elsősorban az eredmény meghatározásának, az azt megalapozó könyvvezetésnek az alapjául szolgál.

Az időbeli elhatárolás elve

Azon gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és ráfordításai között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az megoszlik az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között.

Az óvatosság elve

Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása részben vagy egészen bizonytalanná válik, annak ellenére, hogy a teljesítés a szerződésnek megfelelően történt, a terméket, a szolgáltatást átvettük, az ellenértéket elismertük.

A céltartalék-képzéssel eredményt csökkentő tételként kell figyelembe venni azokat a múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, külső (harmadik) felekkel szembeni fizetési kötelezettségeket, a várható jövőbeni költségeket, amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, továbbá a terven felüli értékcsökkenéseket, valamint értékvesztéseket, amelyek az eszközök piaci értékét meghaladó bekerülési (illetve könyv szerinti) értéke között tartósan mutatkoznak. Az óvatosság elvéhez kapcsolódóan az eszközök értékének csökkenését, az értékvesztéseket, valamint a céltartalékokat a Közalapítványunk üzleti évének eredményétől függetlenül el kell számolni.

A bruttó elszámolás elve

A befolyt bevételek a költségeket (a ráfordításokat) nem csökkenthetik, a követeléseket és a kötelezettségeket - a törvényben szabályozott esetek kivételével - az elszámolás során nem szabad összevonni, követelést nem lehet a mérlegben a kötelezettségekkel szemben közvetlenül felvenni.

Egyedi értékelés elve

Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló-készítés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés elve a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség, a költség-haszon összevetése számviteli alapelvek alkalmazásakor, továbbá a csoportosan nyilvántartott, azonos jellemzőkkel, feltételekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, illetve az úgynevezett FIFO módszerrel történő értékelésnél.

Közalapítványunknál sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés a következő esetekben:

- tárgyi eszközöknél a számításba vett érték és a később számlázott, kivetett összeg különbözete, ha az adott eszköz értékét jelentősen módosítja,

- terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték,

- értékvesztés elszámolásánál, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete tartósnak mutatkozik és jelentős összegű,

- valutában-devizában  lévő eszközök-források értékelésénél, ha  az nem jelentős, el lehet tekinteni az értékelés hatásának a könyvekben való rögzítésétől, a mérlegben való bemutatásától,

- értékpapíroknál, készleteknél, valutánál, devizánál, ahol  átlagos beszerzési áron, történik a csoportba tartozó eszközök értékelése.

A tartalom elsődlegessége a formával szemben

Az éves beszámolóban az üzleti tranzakciók bemutatása azok közgazdasági tartalma alapján történik. Ennek érdekében a számviteli elszámolás során a szerződéseket, a megállapodásokat valós tartalmuk alapján kell megítélni és nem azok elnevezése, jogi formája szerint.

Lényegesség elve

Közalapítványunknál lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a felhasználóknak a beszámoló alapján hozott gazdasági döntéseit. A lényegesség függ a tétel vagy tévedés nagyságától, ahogyan az az elhagyás vagy a téves bemutatás adott körülményei között megítélhető.

A költség-haszon összevetésének elve

A beszámolóban szereplő információból nyerhető haszon - célszerűen - haladja meg az információ előállításának költségeit. A jogszabályok által kötelezően előírt információt minden esetben szolgáltatni kell.

A költség-haszon összevetésének elvét alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor egy gazdasági esemény, egy üzleti tranzakció számviteli, vagy más költségei indokolatlanul meghaladják az abból származó bevételeket [pl. behajthatatlannak kell minősíteni (és hitelezési veszteségként le kell írni) mindazon követeléseket, amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert érvényesítésük veszteséget eredményez vagy növeli a már meglévő veszteséget]; illetve annak eldöntéséhez, hogy a többletinformáció arányban áll-e a ráfordított költségekkel.

2. Beszámolási és könyvvezetési forma, a beszámoló-készítés időpontja, a beszámolóért való felelősség

2.1. A beszámoló formája, és a könyvvezetés

A számviteli törvényben foglalt előírások alapján Közalapítványunk egyszerűsített éves beszámoló készítésére, valamint a beszámolási formához igazodóan kettős könyvvezetésre kötelezett.

Közalapítványunk könyveit forintban, magyar nyelven vezeti, beszámolóját ezer forintban, magyar nyelven készíti el.

A beszámoló formája, és a könyvvezetés

Közalapítványunk egyszerűsített éves beszámoló („A”) változatában készíti el mérlegét december 31-i fordulónappal

A Sztv. 20.§. (1) bekezdés lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a törvény 1. számú melléklete szerinti mérleg tételeit tovább tagolja, Közalapítványunk a Sztv.-ben foglalt mérleget nem tagolja tovább.

2.2. Az eredmény-kimutatás formája

Közalapítványunk eredmény-kimutatását összköltség eljárással,(„A”) változatban készíti el, a 224/2000 Kormány rendelet szerint.

2.3. A mérlegkészítés időpontja

Közalapítványunknál a beszámoló készítés időpontja a tárgyévet követő:

Március hó 31. nap

2.4. Könyvvizsgálat

A Közalapítvány erre a feladatra választott könyvvizsgálót alkalmaz. A könyvvizsgáló feladatát az Sztv. 156-158 §-aiban foglaltak alapján tartozik elvégezni. A vizsgálat eredményeként a beszámolót záradékkal látja el.

3. Az eszközök és források minősítésének szempontjai

Az eszközök bekerülési értékének meghatározásánál alapelvként a számviteli törvényben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

3.1. Eszközök

3.1.1. Immateriális javak

Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközök értékét kell kimutatni az alábbi tagolásban:

1) Alapítás-átszervezés aktivált értéke

2) Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

3) Vagyoni értékű jogok

4) Szellemi termékek

5) Üzleti vagy cégérték

6) Immateriális javakra adott előlegek

7) Immateriális javak értékhelyesbítését

A Közalapítvány tulajdonát képező képzőművészeti alkotást az immateriális javak között tartjuk nyilván, mely után nem számolunk el értékcsökkenési leírást.

Vagyoni értékű jogok

Vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

Szellemi termékek

Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem.

Immateriális javak értékhelyesbítése

Közalapítványunk az immateriális javaknál nem alkalmaz értékhelyesbítést.

3.1.2. Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközöket az alábbi bontásban kell részletezni:

1) Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2) Műszaki berendezések, gépek, járművek

3) Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

4) Tenyészállatok

5) Beruházások, felújítások

6) Beruházásokra adott előlegek

7) Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé tartoznak azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a Közalapítvány tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.

Beruházások, felújítások

A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét.

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Közalapítványunk a tárgyi eszközöknél nem alkalmaz értékhelyesbítést.

Üzembe helyezés, használatba vétel

Az üzembe helyezést, használatba vételt írásban dokumentálni kell. A dokumentum igazolja az értékcsökkenési leírás elszámolásának a kezdő napját, amely az üzembe helyezés napja. Az üzembe helyezési dokumentum igazolja továbbá, hogy az eszköz tényleges használatra alkalmas, az eszközt a vállalkozás tevékenységéhez ténylegesen használják, ha szükséges volt hatósági engedély, akkor azzal rendelkezik a vállalkozás. Az üzembe helyezési dokumentum igazolja azt is, hogy az eszköz értékénél figyelembe vett tételek minden esetben megfelelnek a valóságnak, bizonylatokkal alá vannak támasztva.

Amennyiben az üzembe helyezésnél több önálló feladat ellátására szolgáló eszközt vettek használatba, abban az esetben az üzembe helyezési dokumentumnak tartalmaznia kell az eszközök bekerülési értékét külön-külön, továbbá az értékcsökkenési leírás elszámolási módját. Az üzembe helyezési dokumentum tartalmáért a Közalapítvány elnöke a felelős, amelyet aláírásával igazol. Egyszerűbb, például kis értékű tárgyi eszköz beszerzések esetében az üzembe helyezés dokumentuma, lehet a számlára írt használatba vételt igazoló vezetői igazolás, amelynek a használatba vételi napot tartalmaznia kell.

A számlaosztályhoz kapcsolódó analitikák: leltárak.

Immateriális javak és tárgyi eszközök nyilvántartása

Az eszközökről egyedi nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

- a tárgyi eszköz megnevezését, azonosítási (leltározási) számát

- az azonosításhoz szükséges adatokat

- beszerzés, létesítés, illetve gyártás időpontját

- használatbavétel időpontját

- beszerzési, előállítási értékét

- értékcsökkenési leírási kulcsot, a leírás összegét

- felújítások időpontját, bruttó érték növekedését

Minden tárgyi eszköz üzembe helyezéséről jegyzőkönyvet kell kiállítani.

A Közalapítvány által beszerzett saját használatra szánt eszközöket, üzembe helyezési jegyzőkönyvvel történő aktiválásuk után a nyilvántartásuk, leltározásuk az értékcsökkenés elszámolása a Közalapítványt terheli.

A Közalapítvány a tárgyi eszközökről mennyiségi nyilvántartást, valamint az eszközök használóiról név szerinti nyilvántartást vezet.

3.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök

A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a Közalapítványunk azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni.

Az értékesítési célú befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözetét a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni.

A befektetett pénzügyi eszközöket a mérlegben az alábbi bontásban kell részletezni:

1) Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

2) Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

3) Egyéb tartós részesedés

4) Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban

5) Egyéb tartósan adott kölcsön

6) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

7) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

8) Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

Befektetett pénzügyi eszközként (részesedés) kell a mérlegben kimutatni a Közalapítványnak az MTV nonprofit Zrt., a Magyar Rádió nonprofit Zrt., a Duna Televízió nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda nonprofit Zrt. alapítói vagyonát és annak értékhelyesbítéseit a tőkeváltozással szemben.

Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

Közalapítványunk a befektetett pénzügyi eszközöknél nem alkalmaz értékhelyesbítést.

Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

Közalapítványunk a befektetett pénzügyi eszközöknél nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést.

3.1.4. Forgóeszközök

A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, a Közalapítvány tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt, megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni.

A forgóeszközöket a mérlegben, az alábbi bontásban kell részletezni:

1) Készletek

2) Követelések

3) Értékpapírok

4) Pénzeszközök

Készletek

A számlaosztály a vásárolt készletek, és áruk nyilvántartására szolgál. A Közalapítvány a számlaosztály számláit általában nem használja, mivel a tevékenységhez vásárolt anyagok értékét beszerzéskor tényleges beszerzési, számlázási áron költségként számolja el.

Követelések

Követelések azok a pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.

A követeléseket a mérlegben az alábbi bontásban kell részletezni:

1) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

2) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

3) Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4) Váltókövetelések

5) Egyéb követelések

6) Követelések értékelési különbözete

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból

Közalapítványunk gazdasági tevékenységet nem folytat ezért nincs követelése áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból.

Egyéb követelések

Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, valamint a többi kategóriába nem tartozó egyéb követeléseket.

Követelések értékelési különbözete

Közalapítványunk a követeléseknél nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést.

Értékpapírok

A Közalapítvány a működési költség előirányzatának átmenetileg szabad pénzeszközeit – ha a futamidő ezt lehetővé teszi – kizárólag állam által garantált megtakarítási formákban kamatoztathatja. Ezért a Közalapítvány megtakarításait diszkontkincstárjegyben tartja.

Diszkont értékpapír:

Olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be.

Pénzeszközök

A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban.

A mérlegben a pénzeszközöket az alábbi bontásban kell részletezni:

1) Pénztár, csekkek

2) Bankbetétek

Közalapítványunk tevékenysége során keletkezett kötelezettségeinek rendezését, kiegyenlítését pénzügyi elszámolás keretében, pénzeszközeinek mozgatásával végzi. A pénzeszközök a készpénz és a bankbetét értékét foglalják magukba. A készpénzkifizetések, illetve befizetések elszámolása a pénztár (házipénztár) számláin keresztül bonyolódik. A pénztár működési rendjét a Közalapítvány „Pénzkezelési Szabályzat”-a határozza meg.

Mérleg készítésekor a házipénztár készpénz maradványát leltárral alátámasztott forint- értékben kell kimutatni.

Közalapítványunk pénzforgalmának zömét, mintegy 95%-át a Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámláján bonyolítja.

A betétszámlákra csak a pénzintézet értesítése (bakszámla-kivonat) alapján szabad könyvelni. Az átvezetési számla a bankszámla helyettesítésére szolgál, amelynek a bankértesítése még nem érkezett meg.

Az átvezetési számlákra csak pénztár- és bankbizonylatok alapján szabad könyvelni és a könyvelési zárlat időpontjában tételesen ellenőrizni kell.

Mérleg készítésekor a bank főkönyvi számla egyenlegét a bankkivonattal egyező értékben kell kimutatni.

3.1.5. Aktív időbeli elhatárolás

Aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni:

- az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el.

Az aktív időbeli elhatárolásokat számlák alapján, illetve részletes analitikák alapján lehet kimutatni. A leltár mellé a számításokat, és a számításokat alátámasztó szerződések, számlák másolatait mellékelni kell.

3.2. Források

A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni.

A mérleg forrás tételei a mérlegben kimutatott eszközeink finanszírozási forrásait mutatják be saját és idegen források csoportosításban.

3.2.1. Saját tőke

Saját tőke részei:

1) Jegyzett tőke

ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

2) Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

3) Tőketartalék

4) Eredménytartalék

5) Lekötött tartalék

6) Értékelési tartalék

7) Mérleg szerinti eredmény

Mivel Közalapítványunk üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, az eredmény-kimutatásban az alapítói támogatás a Közalapítvány vagyonát növelő alapítványi befizetések (csatlakozások), az üzembenntartási- és műsorszolgáltatási díjakból befolyt összegek törvényben meghatározott hányada, egyéb bevételek, valamint a ráfordítások különbözeteként a tőkeváltozás jelenik meg.

Jegyzett tőke

Közalapítványunknak a Bíróságon bejegyzett, a létesítő okiratban meghatározott összeg.

Tőketartalék

A saját tőkének az a része, amelyet véglegesen Közalapítványunk rendelkezésére bocsátanak, de nem jegyeztetnek be a bíróságon.

Eredménytartalék

A saját tőkének az az eleme, amelyben Közalapítványunk korábbi tevékenységének eredményéből származó, fel nem használt saját tőke többlet, vagy tőke hiány kerül kimutatásra.

Lekötött tartalék

Lekötött tartalékként kell kimutatni az alábbiakat:

1) a tőketartalékból lekötött összegeket,

2) az eredménytartalékból lekötött összegeket,

3) a kapott pótbefizetés összegét.

4) és más jogszabály szerinti tartalékok

Az eredménytartalékkal szemben a lekötést el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy a negatív egyenlege nő.

A lekötött tartalék feloldását - a pótbefizetés kivételével - a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.

Értékelési tartalék

Közalapítványunk nem számol el értékhelyesbítést, és nem alkalmaz valós értékelést, ezért értékelési tartalékot nem mutat ki.

Mérleg szerinti eredmény

Az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.

3.2.2. Céltartalék

A mérlegben a céltartalékokat az alábbi megbontásban kell szerepeltetni:

1) Céltartalék a várható kötelezettségekre

2) Céltartalék a jövőbeni költségekre

3) Egyéb céltartalék

Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben:

azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (garanciális kötelezettség, a függő kötelezettség, a biztos /jövőbeni/ kötelezettség, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettség, a környezetvédelmi kötelezettség), amelyek (a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint) várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra Közalapítványunk a szükséges fedezetet más módon nem biztosította, az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé,

A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

3.2.3. Kötelezettségek

Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak.

A kötelezettségek lehetnek:

- hátrasorolt,

- hosszú és

- rövid lejáratúak.

A Számviteli törvény szerinti kötelezettségek közül Közalapítványunknál – sajátságos helyzete miatt – hátrasorolt illetve hosszú lejáratú kötelezettséget jelentő gazdasági esemény nem fordul elő.

A rövid lejáratú kötelezettségek köre az alábbiakat foglalja magában:

- Kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból

- Adóhatósággal szembeni kötelezettségek

- Munkavállalókkal, egyéb jogviszonyban állókkal szembeni kötelezettségek

- Társadalombiztosítási kötelezettségek

- Magán-nyugdíjpénztárakkal szembeni kötelezettségek

- Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Ugyancsak elkülönítetten kell könyvelni a bármilyen, magánjellegű célra levont és továbbutalt összegeket.

Az egyes rövid lejáratú kötelezettségek értékét a következők szerint kell év végén meghatározni:

a) Jellegüknek megfelelően ellenőrizve, a nyilvántartás szerinti értéken kell a mérlegben kimutatni:

- az alapítókkal szembeni kötelezettségeket,

- az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket.

b) A vevőktől kapott előlegeket a ténylegesen befolyt összegben kell a mérlegben kimutatni a szerződés szerinti teljesítést követő elszámolásig, az előleg visszautalásáig, illetve egyéb bevételkénti elszámolásáig.

c.) Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó kötelezettségeket a társaságunk által elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg a kötelezettséget társaságunk pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással ki nem egyenlítette, rendkívüli, illetve halasztott bevételként el nem számolta.

3.2.4. Passzív időbeli elhatárolások

A mérlegben a passzív időbeli elhatárolásokat az alábbi megbontásban kell szerepeltetni:

1) Bevételek passzív időbeli elhatárolása

2) Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

3) Halasztott bevételek

Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni:

a) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra,

b) mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget,

c) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát,

d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget, az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni,

A passzív időbeli elhatárolásokat számlák alapján, illetve részletes analitikák alapján lehet kimutatni. A leltár mellé a számításokat, és a számításokat alátámasztó szerződések, számlák másolatait mellékelni kell. Itt kell pl. kimutatni a mérleg fordulónapjáig érvényesíthető, de csak a tárgyévet követően kiszámlázott költségeket, továbbá a tárgyévben kiszámlázott, de csak a következő évre járó bevételeket, és az adott üzleti évben továbbutalási céllal kapott üzemben tartási díj, műsorszolgáltatási díj. és egyéb céltámogatási díj, ami bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget időbelileg el kell határolni.

A kapcsolt vállalkozás, az egyéb részesedési viszony elkülönítésének szabályai

Az éves beszámoló mérlegében a befektetett pénzügyi eszközökön, követeléseken, az értékpapírokon, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeken belül kötelező kiemelt tételként szerepeltetni a kapcsolt vállalkozásban, az egyéb részesedési viszonyban lévőkkel, illetve a részesedési viszonyban nem lévőkkel kapcsolatos összegeket.

Az eredménykimutatásra vonatkozó rendelkezések (224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint)

A Közszolgálati közalapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat, csak alapítványi célú tevékenységet végez.

A Közalapítvány bevételeit képezi:

a) az üzemben tartási díjbevételnek az 1996. évi I. törvényben megállapított hányada,

b) a műsorszolgáltatási díjbevételnek az 1996. évi I. törvényben megállapított hányada,

c) a közalapítvány vagyonának hozadéka

d) a közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel,

e) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás)

A Közalapítvány a továbbutalási céllal kapott támogatást egyéb bevételként, kell kimutatni. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét egyéb ráfordításként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.

Továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet a Közalapítvány az alapítójától kap, és azt továbbutalja, és az így támogatott szervezet közalapítványtól kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. A Közalapítvány az eredmény kimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, illetve továbbutalt támogatás) be kell mutatni. A Közalapítvány adott üzleti évben továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget időbelileg el kell határolni.

4. Jelentős összegű hiba értékének határa

Közalapítványunknál jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a mérleg főösszeg 2 %-át, illetve ha a mérleg főösszeghez viszonyított százalékos érték meghaladja a 2.000 e Ft-ot.

Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba szerinti értékhatárát.

Lényeges hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők. Közalapítványunknál a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken).

5. A maradványérték meghatározása, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja

5.1. A maradványérték meghatározása

2000. december 31-ét követően beszerzett eszközök esetében egyedileg meg kell határozni a hasznos élettartamot, és a várható maradványértéket.

Értékcsökkenés csak a maradványértékig számolható el.

Nem jelentős, és ezért maradványértéket nem kell meghatározni, amennyiben a beszerzési érték a 2 millió Ft-ot nem haladja meg.

5.2. Terv szerinti értékcsökkenési leírás

Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben Közalapítványunk ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogja.

Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használjuk.

Az értékcsökkenés elszámolása bruttó érték alapján, lineáris módszerrel történik:

A leírás módszerét minden esetben a Számviteli politika és Értékelési szabályzat 1. sz. mellékletét képező jegyzőkönyv alapján kell megállapítani. A leírás módszerét Közalapítványunk analitikus nyilvántartásában rögzíteni kell, a bizonylati szabályzatban előírtaknak megfelelően.

5.2.1. Immateriális javak értékcsökkenése

A törvényben meghatározott futamidők figyelembevételével – Közalapítványunknál – elszámolandó értékcsökkenés megállapítása során az immateriális javak értékcsökkenésének megállapításánál irányadónak kell tekinteni a következőket:

Megnevezés

Hasznos élettartam

(év)

Értékcsökkenés alapjául szolgáló érték

Értékcsökkenés elszámolásának módszere

Leírási kulcs

(%)

Vagyoni értékű jog

5 év

Bruttó érték

Lineáris

20 %

Szellemi termékek

5 év

Bruttó érték

Lineáris

20 %

5.2.2. Tárgyi eszközök értékcsökkenése

A törvényben meghatározott hasznos élettartam figyelembevételével – Közalapítványunknál – elszámolandó értékcsökkenés megállapítása során a tárgyi eszközök értékcsökkenésének megállapításánál irányadónak kell tekinteni a következőket:

Megnevezés

Amortizációs kulcs

Épületek (hosszú élettartamú)

2 %

Épületek (közepes élettartamú)

3 %

Épületek (rövid élettartamú)

6 %

Jármű

20 %

Bérelt ingatlanon végzett beruházás

6 %

Számítástechnikai stb. eszközök (tao.tv.2sz.mell.IV/a)

33 %

Egyéb gép berendezés (tao.tv.2sz.mell.IV/c )

14,5 %

Bérbe adott ingatlanok

5 %

Bérbe adott gépek, berendezések

30 %

Fentiekben fel nem sorolt tárgyi eszközök

Tao.tv. 2. sz. melléklet szerinti % érték

Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés üzembe nem helyezett beruházásnál. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásnál, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.

[Sztv. 52. § (5), (6) és (7) bekezdés]

5.3. Az értékcsökkenés elszámolásának kezdő időpontja

Az év közben állományba vett (üzembe helyezett) immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása az üzembe helyezést, használatba vételt követő hónap első napjától történik.

Közalapítványunknál az értékcsökkenés és annak költségként történő (értékcsökkenési leírásként való) elszámolása az éves mérleg elkészítését megelőzően történik.

5.4. Az 100 ezer forint alatti kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök elszámolásának szabályai

Közalapítványunknál a kis értékű eszközök értékhatára eszközcsoportonként a következő:

Eszköz csoport

Értéke (Ft)

Ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jogok:

100 000

Szellemi termékek:

100 000

Tárgyi eszközök:

100 000

A kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, valamint a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értékét a használatba vételkor egy összegben el kell számolni értékcsökkenési leírásként.

A kis értékű eszközökről a bizonylati szabályzatban meghatározott előírások szerint mennyiségi nyilvántartást kell vezetni.

6. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának, visszaírásának szabályai

6.1. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása

Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha

a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem  értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;

b) a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;

c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;

Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölésével jegyzőkönyvet kell készíteni.

Terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetében az eszköz továbbra is állományba marad.

Ha a tárgyi eszköz, a beruházás gondatlanság, karambol, elemi csapás vagy egyéb káresemény következtében megsemmisült, az eszközt állományból ki kell vezetni és nettó értékét egyéb (szokásos mértéket meg nem haladó esemény bekövetkezésekor) illetve rendkívüli (rendkívüli esemény bekövetkezésekor) ráfordítások között - és nem terven felüli értékcsökkenési leírásként - kell elszámolni, mivel ilyenkor az eszköz nem marad állományban.

Ugyanígy kell eljárni a selejtezett és hiányzó tárgyi eszközök, beruházások, továbbá az immateriális javak esetében is.

A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának időpontja

A terven felüli értékcsökkenést abban az esetben, ha mennyiségi és értékbeni változáshoz kapcsolódik (pl. káresemény, hiány, kiselejtezés, stb.) év végén kell elszámolni. Ez vonatkozik a visszaírásra is.

Az értékbeni változás miatti terven felüli értékcsökkenést csak év végén kell elszámolni.

6.2. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása

a) Abban az esetben, ha a terven felüli értékcsökkenési leírások miatt az immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök  eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegének csökkentésével az eszközt a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékre az egyéb bevételekkel szemben vissza kell értékelni (visszaírás).

b) Akkor, ha az üzleti év mérleg fordulónapján az immateriális jószág, tárgyi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket, akkor a különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét.
A piaci érték és nettó érték közötti különbség jelentősnek minősül, ha a piaci érték 300 % -kal (illetve 2.000 eFt-tal) magasabb a nettó értéknél.

7. Az Eszközök értékvesztésének elszámolt szabálya

7.1 Befektetett eszközök

(1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:

a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját,

b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget,

c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a Sztv. 60. § szerinti, az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti befektetésnek a (2) bekezdés figyelembevételével meghatározott, mérlegkészítéskor piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az Sztv. 62. § (1) bekezdés szerinti beszerzési értéket.

(4) A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és - (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:

a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját,

b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg.

(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékpapír mérleg készítéskor a piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a Sztv. 62. § (1) bekezdése szerinti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyvszerinti  értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét.

(7) A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve a hitelviszonyt megtestesítő (4) bekezdés szerinti értékpapírnál az (1), illetve a (4) bekezdés szerinti értékvesztés összegét, a (3), illetve a (6) bekezdés szerinti értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kell az Stv. 60. § szerinti árfolyamváltozás hatását megállapítani.

(8) A hitelkockázati szempontból - a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a számviteli politikában meghatározottak szerint - kockázatmentesnek minősített, valamely ország központi kormánya vagy központi (jegy) bankja által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok esetében a (4) bekezdés szerinti értékvesztés-elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték azon része után, amely a lejáratkor megtérül.

(9) A (8) bekezdés alkalmazása szempontjából bármely vállalkozónál kockázatmentesnek minősíthető a külön törvény(ek) felhatalmazása alapján kiadott jogszabály(ok) szerint nulla százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinthető valamely ország központi kormánya vagy központi (jegy) bankja által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált értékpapír, feltéve, hogy az értékpapírral kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel.

8. Az 5-ös számlaosztály költségeinek átvezetése

Az 5-ös számlaosztályban elszámolt költségnemek átvezetése a 8-as számlaosztályba összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén

Az 5-ös számlaosztályban elszámolt anyagköltségeket, az igénybe vett szolgáltatások értékét,  a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást év végén át kell vezetni a megfelelő 8-as számlaosztály számláira a számlarendben előírtak szerint.

9. A bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje

Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak.

A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket:

a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell;

b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, negyedévenként, a negyedévet követő hónap utolsó napjáig kell a könyvekben rögzíteni.

10. A társaság által választott árfolyam

Külföldi fizetőeszközben történő gazdasági esemény rögzítésekor a forintra való átszámításhoz a Társaság a bekerülés napján, illetve a szerződés szerinti teljesítés napján érvényes MNB középárfolyamát használja. Ez alól kivételt jelent a forintért vásárolt valuta, deviza, melynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

11. A kiegészítő melléklet tartalma, szerkezete

A kiegészítő melléklet összeállítása során biztosítani kell, hogy az - a mérleg és az eredmény kimutatás adatain túlmenően - olyan számszerű és szöveges ismereteket, információkat nyújtson, amelyek az éves beszámoló egészét a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők és a beszámoló adatai tartalmában érdekelt számára egyértelművé és használhatóvá teszi.

A kiegészítő mellékletben akár számszerű adatok, akár szöveges magyarázatok formájában minden olyan információnak meg kell jelennie, amely a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplő adatokon túlmenően szükséges ahhoz, hogy az éves beszámoló érthető, világos és hasznosítható információkat szolgáltasson az érdekeltek számára.

A kiegészítő melléklet összeállítása során kiemelt figyelmet kell fordítani

- a lényegesség és

- a világosság

- a következetesség

elvének érvényesítésére.

Közalapítványunk kiegészítő mellékletében megjelenített információkat

- Közalapítványunkra és az éves beszámolóra utaló általános,

- a mérleghez, valamint az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó specifikus és

- a tájékoztató

részekre tagolva kell bemutatni.

Az általános rész szerkezete, tartalma:

a) A Közalapítvány rövid bemutatása

- működési forma

- alapítás időpontja

- főbb tulajdonosok és tulajdoni arányuk

- piaci pozíció

- lényeges befektetési és szerkezetváltási tervek

b) A számviteli politika rövid ismertetése

- az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési módszerek ismertetése,

- amortizációs politika bemutatása,

- alapítás, átszervezés költségeinek elszámolása,

- céltartalék képzésének bemutatása,

- a szokásos és a rendkívüli tételek elkülönítésének szempontjai,

- a számviteli politika meghatározó elemeinek megváltoztatása.

A speciális rész szerkezete, tartalma

A kiegészítő melléklet speciális része a mérleghez és az eredmény kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítéseket tartalmaz.

a) Mérleghez kapcsolódó kiegészítések:

A számviteli törvényben rögzített kötelező előírások:

- az össze nem hasonlítható előző évi adatok indokolása,

- tétel átrendezések helyeinek megjelölése, összehasonlítások érdekében hivatkozások megadása,

- előző évtől eltérő értékelések, azok hatása,

- befektetett eszközök változásainak bemutatása,

- tárgyévi értékcsökkenési leírás bemutatása,

- valós értéken történő értékelés alkalmazásának szabályai,

- terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatásának eredményre gyakorolt hatása,

- lekötött tőketartalék, lekötött eredménytartalék összegének jogcímek szerinti bemutatása,

- követelések miatt várható veszteségek fedezetére képzett céltartalék bemutatása,

- a kapott összegnél nagyobb visszafizetendő összegű kötelezettség bemutatása,

- az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eszközökre, forrásokra gyakorolt hatása.

A számviteli törvényben nem szabályozott tételek:

- érték nélkül nyilvántartott vagyontárgyak bemutatása,

- árfolyam emelkedések ki nem mutatott hatása,

- immobil készletek nagysága, összetétele,

- nyilvántartott követelésekkel kapcsolatos tájékoztató adatok.

b) Eredmény kimutatáshoz kapcsolódó kimutatások:

A számviteli törvényben rögzített kötelező előírások:

- az össze nem hasonlítható előző évi adatok indokolása,

- nem anyag jellegű szolgáltatások értéke,

- költségek bemutatása

- az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eredményre gyakorolt hatása

c) A számviteli törvényben nem szabályozott tételek:

- rendkívüli bevételek és kiadások részletezése és indokolás, ha nagy összegű,

- egyéb bevételek, egyéb ráfordítások részletezése,

Tájékoztató rész

A számviteli törvényben rögzített kötelező előírások:

- minden olyan további adat bemutatása, ami a megbízható, valós kép kialakításához szükséges és nem kapcsolódik sem a mérleghez, sem pedig az eredmény kimutatáshoz,

- a Kuratórium tagjai az üzletvezetés, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összege, továbbá tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összege,

- a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni

- tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetései,

- azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összege, amelyek a pénzügyi értékelés szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg,

11. A beszámoló közzététele, letétbe helyezése

A Kuratórium ülése köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót legkésőbb a fordulónapot követő 150 napon belül, azaz tárgyévet követő év május 30-ig a Kulturális Közlöny Szerkesztőségénél letétbe helyezni.

A Kulturális Közlöny Szerkesztőségénél letétbe helyezett egyszeres éves beszámoló adatai nyilvánosak, azok a Közlönybe megjelennek.

Letétbe kell helyezni:

  • A mérleget,
  • Az eredmény-kimutatást,
  • A kiegészítő mellékletet,
  • A könyvvizsgálói jelentést, zárolás
  • A Kuratóriumi ülés beszámoló elfogadási jegyzőkönyvét.

IV.
ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYOK

1. Eszközök értékelése:

a) Az immateriális javakat beszerzési áron kell értékelni, csökkentve az értékcsökkenési leírásokkal és az esetleges értékvesztésekkel.

b) A követeléseket a mérlegben bekerülési értéken kell értékelni. A behajthatatlannak minősített, illetve peresített követeléseket a mérlegben értékkel szerepeltetni nem lehet (ezeket a 0-ás számlaosztályban kell értékben kimutatni).

c) Az értékpapírokat (részvényeket) beszerzéskori értéken kell a leltárban, mérlegben szerepeltetni. (figyelembe kell venni az évközben könyvelt értékvesztések vagy növekedések összegét).

d) A pénzeszközök értékét a következők szerint kell kimutatni:

- a pénztárkészlet értéke a ténylegesen meglevő bankjegyeknek és érméknek az összesített értéke,

- a betétszámla (számlák) értéke a pénzintézetnél a mérleg fordulónapján elhelyezett betétek értéke a bankkivonattal egyezően.

2. Források értékelése

a) A jegyzett tőke mérlegben kimutatott értéke az Alapító Okiratban rögzített névérték.

b) A tőketartalékot könyv szerinti értéken kell értékelni.

c) Az adókkal kapcsolatos kötelezettségeknek könyv szerinti értéken kell a leltárba és a mérlegbe bekerülnie.

d) Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek értékelésénél a mindenkori könyv szerinti összegekből kell kiindulni.

V.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ez a szabályzat 2011. december 14. napján lép hatályba.

A Közalapítvány Irodájának vezetője köteles gondoskodni, hogy a szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.


1. sz. melléklet

ÜZEMBEHELYEZÉSI JEGYZŐKÖNYV

Leltári szám:







Megnevezés:





Azonosítás:







Egységár:








Beszerzés dátuma:







Aktiválás dátuma :







Szállító:







Iktatószám:







Értékcsökkenés módja:







Értékcsökkenés %:







Főkönyvi szám:







Maradványérték:







Üzembehelyezési dokumentum igazolja, hogy beszerzett eszköz tényleges használatra alkalmas, és a Közalapítvány tevékenységéhez ténylegesen használják. Az üzembe helyezéshez hatósági engedély nem szükséges.

A tárgyieszköz üzembehelyezését engedélyezem.









.............................................






Közszolgálati Közalapítvány
Kuratórium Elnöke


MEGISMERÉSI NYILATKOZAT

A számviteli politikában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.


Név

Beosztás

Kelt

Aláírás